Ez a metszet, amely a Depositio (Krisztus levétele a keresztről) címet viseli, Scultori utolsó datált metszeteinek, egzike 1588-ból. Idejétmúlt feltételezések szerint Scultori férje halála felett érzett gyászában (amit a Krisztus levételét ábrázoló kép latin feliratában is kifejezett: „Lásd, Uram, bánatomat”) abbahagyta a metszetek készítését. Valójában azonban Francesco da Volterra csak 1594-ben hunyt el, így ez az elképzelés nem helytálló. Egy alternatív feltételezés, miszerint a titokzatos „bánat” Diana ízületi gyulladására utalna, szintén kétséges.
Méret 38×27cm
Diana Scultori (1547–1612), más néven Diana Mantuana vagy Diana Ghisi, úttörő olasz metsző volt Mantovából. Scultori reproduktív metszetekre szakosodott, híres műalkotások másolatait készítette, különösen olyan neves művészek munkái alapján, mint Raffaello, Giulio Romano és az ókori római szobrok. A virágzó művészeti közeg tagja volt Mantovában, a reneszánsz egyik jelentős művészeti és kulturális központjában.
Metszetei hozzájárultak a reneszánsz művészet terjesztéséhez, valamint az olyan mesterek, mintl Raffaello műveinek megőrzéséhez, lehetővé téve, hogy szélesebb közönség számára váljanak elérhetővé. Annak ellenére, hogy a nők akkoriban számos akadállyal szembesültek a művészet területén, Scultorinak sikerült elismerést szereznie, és karriert építenie egy férfiak által dominált világban. Összesen mintegy hatvankét metszetet készített (tudomásunk szerint), elsősorban vallási és mitológiai témákra. Építész férjével, Francescoval 1575-ben Rómába költözött. Ugyanebben az évben, mikor első datált metszete megjelent, Scultori megkapta a Pápai Kiváltságot, amely felhatalmazta őt arra, hogy önállóan készíthessen és értékesíthessen műalkotásokat. Ilyen kiváltságot kapni, különösen nőként, szokatlan volt XIII. Gergely pápasága előtt. Ez a jelentős eredmény lehetővé tette számára, hogy hírnevet szerezzen magának. Bár 1588 utánról nem maradtak fenn datált művei, valószínű, hogy továbbra is használta régi lemezeit nyomatok készítésére, és jövedelemre tett szert azzal, hogy eladta képei jogait.
Enyhén körbevágva. Tintás, régi kézírás a version. Kartonra ragasztva.
Diana Scultori (1547–1612) also known as Diana Mantuana or Diana Ghisi, was a pioneering Italian engraver from Mantua. Scultori specialized in reproductive engravings, creating copies of famous works of art, particularly those by renowned artists such as Raphael, Giulio Romano, and ancient Roman sculptures. She was part of the flourishing artistic environment of Mantua, which was a significant center for art and culture during the Renaissance.
Her engravings contributed to the dissemination of Renaissance art and helped in preserving the works of masters like Raphael, making them accessible to a broader audience. Despite the challenges faced by women in the arts during her time, Scultori was able to gain recognition and establish a career in a male-dominated field. She engraved some sixty-two prints (that we know of), predominantly focusing on religious and mythological themes. With her architect husband, Francesco Capriani da Volterra, she moved to Rome in 1575. In the same year, the year of her first dated print, Scultori received the Papal Privilege, granting her the right to independently produce and commercialize her artistic works. The act of applying for such a privilege was an uncommon occurrence prior to the papacy of Gregory XIII, particularly for women. This significant achievement enabled her to establish a distinguished reputation in her field. Although no dated works survived from after 1588, it is plausible that she continued using her old plates for printing and may have earned an income by selling the rights to her images.
Slightly cropped, old handwriting in ink on the verso. Mounted on cardboard.