Romanocategoricus, az az, Az Apostoli vallással ellenkező, minapi, Római-Catholicusok tudományának mutató Laistroma. Melylyet az Nemes Szemely Tey-Falvi Chiba Marton egy Papista vállásra tevelyedet Attyafianak irt.

[45] + 526 [recte 499] + [3]p. Jelen példányból hiányzik a )( 1-12, )( )(1 jelzetű ívek, azaz a címlap, illetve bevezető részek közül Tejfalvi Csiba Márton ajánlása 1636. március 8-i kelettel Perényi Gábornak, Ugocsa és Abaujvár megyéknek örökös ispánjának és kegyes házastársának, Salgai Kata asszonynak, illetve Kismarjai Veszelin Pál időmértékes verse.

Ritka református vallási vitairat.

Ezután következik "Az Kegyes intés a pápás eklézsiához, kezdősora: Ó Babylon! Élted gyalázat", melynek első oldala minimális szövegveszteséggel restaurált. Majd betűrendes tárgymutató jön, utolsó lapjának üres versoján tintás bejegyzéssel. A főrész élén Tejfalvi Csiba Márton előszava áll: "Pozsony, Moson és Komárom vármegyékben lakozó vérszerinti atyafiainak Istentől minden üdvösséges áldást kíván," kelte Beregszász 1637. január. A vitairat törzse, "A tévelygő atyafinak cédulájára küldött levelemnek summája" tíz részből áll. Több helyütt tintás széljegyzetekkel. Ennek végén Appendix. A nyomtatványt utószó ("Keresztyén olvasó az Ur legyen veled") és a sajtóhibák jegyzéke zárják.

Tejfalvi Csiba Márton Debrecenben, majd 1622-től a wittenbergi, odera-frankfurti és a franekeri egyetemen tanult. Hazatérve rektor Nagybányán, 1625-től Túrterebesen, 1632-től Beregszászon lelkész. 1637 után élete ismeretlen. Könyve megírására, amint az az ajánlásból kitűnik, egy vérszerinti rokonának katolizálása késztette. Műve számos katolikus teológus munkáját idézi, főként azonban Pázmány Péter Kalauzával vitatkozik (1059). Célja megmutatni, hogy a római katolikus vallás tanításai ellenkeznek a Szentírással, az apostoli hagyománnyal, az ökumenikus zsinatokkal és önmagukkal is, egyeznek viszont a régi eretnekségekkel. Az Appendix ennek ellenkezőjét fejti ki a protestánsokról.
E nyomtatvány Szabó Károly szerint a debreceni nyomdában készült. Ezt a betűtípusainak vizsgálata is megerősíti.

Későbbi félbőr kötésben, gerincén aranyozott címkével, alul aranyozott felirattal (Debreczen, 1637.), márványozott előzéklapokkal. Több helyütt ázásnyomokkal. Az első kötéstábla belsején Zsámár József beragasztott ex librise, a hátulsó előzéklapon pedig gyűjteményi gumibélyegzője. Ritka.

RMK 667; RMNY 1671.