Ugrás a tartalomra

Arany János, az MTA főtitkára és Toldy Ferenc által aláírt számla

Pest, 1873. január 27-28.
PISZKOZAT
Kategória: Kéziratok
Azonosító
105501
Kézirat 3 mappa

Német és magyar nyelvű számla, mely a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Tár számára készült „réznyomások” 35 forint értékű költségeit rögzíti. A metszetek „alku szerinti felszámítását és átvételét elismervén”, Toldy Ferenc, mint a Történelmi Bizottság előadója, az összeg utalványozását kéri, míg Arany János elrendeli annak kiutalását a Történelmi Bizottság „rovatára kiadásul”. 

Az 1830-as–1840-es évek magyarországi szellemi életében vezető szerepet játszó Toldy Ferenc (1805–187) irodalomtörténész  nevéhez fűződik a tudományos igényű magyar irodalomtörténet-írás megteremtése, de tudományszervezői munkássága az Akadémia egészére kiterjedt. 1854-ben ő indítványozta a Történeti Kútfők Tára kiadását, célul tűzve ki a forrásalapú, „pozitív” történeti irányzat megerősítését. Alapító tagja volt a Történelmi Bizottságnak, amelynek működése a Monumenta Hungariae Historica sorozat elindításával vett nagy lendületet. Toldy politikai kapcsolatainak – különösen Eötvös József kultuszminiszterrel való barátságának – köszönhetően sikerült állami támogatást szerezni a forráskutatásra, ami stabilizálta a Történelmi Bizottság anyagi helyzetét az 1860-as és 70-es években. Könyvtárszervezőként is maradandót alkotott: ő vette át és rendezte az Akadémiai Könyvtár alapjait képező nagy családi gyűjteményeket (Batthyány, Teleki), és ő kezdeményezte az Akadémia osztályokra bontott működését, valamint a hazai régészeti feltárások megindítását is.

Arany János akadémiai pályafutása nem csupán egyéni karrierút, hanem a Deák-párti értelmiségi elit által támogatott, tudatos írói-politikusi stratégia része volt. Bár a költő alkatilag idegenkedett a hatalmi szerepkörtől, tekintélyét jelzi, hogy 1858-ban példátlan módon, egyetlen nap alatt választották meg az Akadémia levelező, majd rendes tagjává. A tisztséget elsősorban családja pesti megélhetésének biztosítása és a hivatali munka iránti mély alázata miatt vállalta el. Hivatali tevékenysége 1865-ben teljesedett ki titoknokként, majd 1870-től 1877-ig az intézmény főtitkáraként. Munkáját rendkívüli precizitás jellemezte: a nagyszalontai jegyzőként elsajátított rutinnal maga végezte a napi adminisztrációt, iktatta a leveleket és vezette a jegyzőkönyveket. Emellett meghatározó szerepet vállalt az Akadémia 1869-es, korszakalkotó alapszabályának kidolgozásában, tizenhétszer vett részt pályázatok elbírálásában, 1864-ben pedig a Buda halála című eposzával maga is elnyerte a Nádasdy-díjat. A főtitkári évek alatt Arany folyamatos belső vívódásokkal küzdött. Eötvös József találó hasonlata szerint ő volt a „boglár az Akadémia kalpagján”, aki fényével emelte a testület rangját, miközben ő maga gyakran érezte tehernek a hivatali fogságot. Hosszú ideig szigorú takarékossággal készült arra, hogy visszavonulhasson szülővárosába, Szalontára, ám ezt a vágyát lánya, Juliska 1865-ös halála, majd unokája nevelésének kötelezettsége ellehetetlenítette, s a költőt végleg az akadémiai székhez és a biztos jövedelemhez láncolta.

1 fol., 1 beírt oldal, Arany János, Toldy Ferenc autográf rájegyzésével és aláírásával. Hajtás nyoma. Remek állapotban.

 

Receipt in German and Hungarian, signed by János Arany, Hungarian poet and Secretary General of the Hungarian Academy of Sciences, and Ferenc Toldy, Hungarian literary critic.
Manuscript, 1 fol., 1 inscribed page. Folding marks. In very good condition.