18. század közepe után keletkezett kéziratos verses album

151 számozott oldal + 3 sztl. lev. tintával beírva, az elején 6 üres levél. Szövege sorvezetővel készült, nagyon szép, egységes, jól olvasható kézírással készült és tanult, iskolázott emberre vall. A ceruzával keretezett lapok alsó sarkánál custossal. A 95. oldalig magyar nyelven, innen a 120-ig latinul, ezután újra magyarul folytatódik. Jelentős többsége népdalokra hasonlító, játékos-rímes, szerelmes-kesergős világi versek, amelyek Balassi költészetére hasonlítanak. Talán egy udvari lantos ének füzete, amelybe gyűjteményes dalait jegyezte le.  Egy szövegből kiderül, hogy Mária Terézia királynő idején íródhatott és a Barkóczi famíliát, a herceget, az egri püspököt élteti. Szalai Barkóczy Ferenc (1710-65) 1745-től egri püspök, 1761-től esztergomi érsek volt. A mű keletkezését közvetlenül erre az időszakra tehetjük. A kötet vége felé változik az íráskép a szövegek prózaibb formát öltenek. Három levélen a méhek tartásáról is olvashatunk!

Korabeli négy bordára fűzött egész bőrkötésben, körül festett lapszélekkel. Kissé viseltes, gerincén és a táblák sarkain hiánnyal. Hátul a táblánál nyílik a kötés, fűzése jól tart. 

Irodalomtörténeti érdekességű mű, amelynek formai, stiláris és tartalmi vizsgálata kiderítheti, hogy korabeli átiratokról van szó, vagy egyedi költészeti munkával állunk szemben.