A levél szerője Lengyel József (1821–1895) székelykeresztúri orvos, újságíró, aki a szabadságharc eseményeiben 1849 elején sorozóorvosként vett részt, s Bem táborában önkéntes sebészként tevékenykedett. Visszaemlékezései Petőfi eltűnéséről/haláláról a Petőfi-irodalom fontos dokumentumai; precíz, orvosi-topográfiai leírásai a későbbi tudományos Petőfi-biográfiák egyik legmegbízhatóbb alapjává váltak.

A Vasárnapi Ujság 1860 őszén elindított Adatok Petőfi halálához című levélsorozata Pákh Albert szerkesztő kezdeményezésére született meg azzal a célkitűzéssel, hogy véget vessen a költő halálát övező bizonytalanságoknak és mendemondáknak, melyek dacoltak a költő legszűkebb környezete és legközelebbi barátai – köztük Szendrey Júlia, Arany János, Jókai Mór és Orlai Petrics Soma – már az 1850-es évek közepén kifejeztett meggyőződésükkel, miszerint Petőfi elesett a fehéregyházi csatában. A felhívásra beérkező mintegy 30–40 visszaemlékezés rendkívül ellentmondásos volt, a hozzászólók köre pedig igen sokrétű. Megszólaltak benne a szűkebb baráti és művészi kör képviselői, mint Egressy Gábor színész, aki a szabadságharc alatt is szoros kapcsolatban állt a költővel. A Tízek Társasága és a márciusi ifjak köréből olyan kortárs írótársak küldtek be első kézből származó relikviákat és levelezéseket, mint Lauka Gusztáv, P. Szathmáry Károly, vagy a fiatal történész-költő Thaly Kálmán. Emellett a költő vándorszínész korából, valamint debreceni, pápai, aszódi és szekszárdi tartózkodási helyeiről származó személyek – köztük Barabás Károly, Gobóczy Károly, Szőllősi Balás, Bartha János, Győrfi Pető, Kiss Elek, Marosi János, Kuthy Emil, Kálnoky Sándor és Kőrösi Csorna József – juttattak el addig ismeretlen kéziratokat a szerkesztőséghez. Ezek a beküldött adatok képezték az alapot a későbbi első nagy Petőfi-biográfiákhoz, mint Zilahy Károly, majd a századfordulón Fischer Jakab és Mikszáth Kálmán írásaihoz.

Ebben a vitában vált az egyik legfontosabb tanúvá jelen levél szerője, Lengyel József, aki első, 1860 augusztusában megjelent levelében leírta a csata menetét, saját orvosi szolgálatát és Petőfi utolsó óráit, rámutatva, hogy a költő gyalogosan a bekerített zónában rekedt. Ezt egészítette ki Heydte báró elbeszélésével a felhasított zsebű, iratokkal körbevett halottról. Második levelében Lengyel már a lapban publikáló vitapartnereit igazította helyre: topográfiai alapon cáfolta Gobóczi Károly azon állítását, miszerint Petőfi Nagy-Selyk felé menekült volna, emellett pontosította Thaly Kálmán tévedéseit Haller gróf szerepéről, Zeyk Domokos hősi haláláról és Bem megmentéséről. Lengyel József jelen – vélhetőleg – harmadik levele számos lényeges és új elemet tartalmaz az első kettőhöz képest. Újabb téves Petőfi-legendát cáfol meg, és átlép a szabadságharc általánosabb, hadtörténeti-módszertani elemzésébe. A levél legfőbb újdonsága, hogy a fehéregyházi eseményeken túlmutatva megcáfol egy újabb Petőfi-legendát, topográfiai és időbeli számításokkal bizonyítva a Bartha János által emlegetett „verebélyesi” sebesültállítmány képtelenségét. Felemlíti Thaly Kálmán azon taktikai tévedését is, amely a döntő lovastámadást az ulánusok helyett tévesen két század kozáknak tulajdonította. Végül Lengyel általános hadtörténeti elemzésbe kezd: a szőnyi és debreceni csaták példájával illusztrálja a magyar forradalmi haderő és tüzérség négyszeres túlerővel szembeni helytállását.

A levél átirata:

Mielőtt a’ Petődi halálára vonatkozó adatok egybe állitása meg kezdődnék kötelességemnek tartom még egy téves állitást – mely hallomásra van alapitva  - helyre igazitsam. – Ezt pedig annál inkább mert ez némileg támogatná Kápló Lajos Ur állitását. - / Bartha János ÚR XXII sz. levelébe többek között ez áll: egy Verebélyesi Székely atyafi csata után egy hajnalom kertjébe egy sebesültet talált. … Petőfi volt. / Verebélyes nevü falut egész Erdélyben nem ösmerek, Segesvár környékén és a Székely földön bizonyosan nincsen.- De mivel azon atyafi Székely, és Moldvába szállitásrol is tett emlitést, az Verebes lehetett az Alcsikba a’ Moldvaii széktől 3 orányira.- / Igen de Verebes Segesvárhoz 14-15 mérföldre fekszik és ha áll az hogy perczenként a’ hogy sebesebb roham lépésbe 180-200 lépést lehet haladni, fel téve hogy semmi akadály nincs és valaki a czél ismerete és kifogyhatatlan légvétellel bír, még sincs időbeli lehetőség hogy ezen tért Julius 31-én esti 6 orakor Augustus 1.i nagy hajnaláig át hatolhatja.- Ezek szerint lehetett azon sebesült bár ki más, de Petőfi nem lehetett.- / Miota látom, hogy illetékes egyének szándékoznak a’ forradalmi hadjárat történetét meg irni, nem kivánok e’ téren tovább kontárkodni, de még is általánosságba, ne hogy a’ történet iro tévutra vezettessék egy pár észre vételt tenni kötelességemnek tartozom, miután Bartha Ur mind e’ csatába részt vett honvéd tiszt Thali Kálmán e’ csatára vonatkozo értesitését nagy részbe helybe hagyta.- / Thali Kálmán Úr csata leirásának sarok pontja, mely azon napi csatát meg dönti a’ lovas támadás.- Ha ezen támadás leirását jól megolvassa abbol ki tetszik, hogy azt Thali Úr két század kozák által – értse jól kozák és nem Uhlanus által hajtatja végre, és ennek juttatja azon dicsöséget, hogy azon tekintélyes had segéd szét robbancsa, ágyúit el vegye, és 1001 embert le vágjon.- és ezt azon két század kozák mind csupa unatkozából teszi.- Valjon össze fér é ez a’ tapasztalt honvéd vitézég. vagy épen az orosz fegyelemmel? / A’ mi a’ szám arány feletti meg bontránkozást illeti, ezt már több felőll hallottam, hogy Bem rendesen tul vakmerő volt.- E’ tekintetben egy illetékes helyről vett észre vételt kell tennem.- A’ forradalmi hadjáratok története, s az át élt magyar forradalmi hadjárat hangosan tanusitja azt hogy ha forradalmi erő állott szembe a’ fegyelmi erővel s a’ számarány 1=4 állott a’ forradalmi erő rendesen a’ másnak nem csak meg felelt, de leggtöbb esetbe volt.-  / Nem tartozik a’ dologra, de még is hogy ezen tétel ???, egy pár hallomásból merített adatot hozok fel ennek erősségérül.- / A’ Szönynél [Szőny] vívott csata napján a’ honvédszurony és tüzérség meg döntötte a csatát, az osztrák sereg szét robbant.- A’ döntés perczébe parancsol tőle küld Görgei a’ 36 század huszár és 12’ lovas ütegből álló tartalék parancsnokának hogy egész erejével vágjon bé.- / A’ tábornok a’ parancsot csak részben teljesíté, az által hogy csak néhány század és pár üteggel vágott bé.- Ezért Görgei állítólag hadi törvényszék elé akarta állítatni a’ tábornokot, de a nem sokára bé következett orosz viágosi nap után abba maradt. Azonban a tábornok az osztrák hadi törvényszék elé állitatván, ezen esetet mentségéül használta fel, s ezen szám arányra hivatkozva bé bizonyitotta, hogy ha akkor egész erejét fel használja egyetlen osztrák katona sem éri el a Lajthát.- A törvényszék e védésre minő sulyt fektetett bizonyitja a tábornok felmentetését.- / Egy más eset, - mely a fegyver kezelésnél is kedvező szinbe tünteti fel ezen szám arányt – ki tünt a Debreczeni csatánál, hol tüzéreint bé bizonyitották azt, hogy egy lövegből nem csak a fegyelmileg meg állitott 5 lövés perczenként a ne tovább, mert ezek perczenként 8 sőt 9 lövést is tettek.- Ezért kellett Paskievitsnek [Paskievics] alig 8 ezer ember ellen összes 80 ezer emberét tüzbe vinni, mert a tüzér telepek borzasztó romlást okoztak soraiba.- Végre ha nem verni akart, a’ tüzér telepeket egyenként kellett volna (?). – 4-5 ezer emberböl álló gyalog roham oszlopot rendesen vissza kartácsolták mieink.- Különösen az erdő alatti telepet négyszeri ostrom után sem lévén képesek el foglalni még nem 16 ezer emberből össze állitott egy oszlop volt azt képes csak is el foglalni.- / Osztrák részről a’ magyar forradalmi hadjárat történetét meg irandok, az adatokat gyüjtötték rá.- Némelyeknek e szám arány nem akart semmi képpen fejébe férni, és még az eredeti had parancsok /: ??? :/ láttára is kétkedőleg rázták fejöket.- Ámbár ha az általuk ki adott bulletinenket számba veszik vala maguk meg bontránkoztak volna a’ magyar forradalmi had sereg létszáma felett, mert az ezek után itélve bizonyosan ki tett volna 500 ezer főt.- / Ezekből folyólag azt hiszem hogy egy tapasztalt forradalmi had vezér ha é szám arányt néha tul is becsülli azért nem kárhoztatható.- / Mikor épen levelem végzem akad kezembe a’ Magyar Sajto 47-ik száma.- Ennek vegyes ujdonságai rovatába egy jagnemar (?) kesztyűs lovag szollal fel tekintélye egész sulyával Petőfi halálát illetőleg.- Tekintélyesnek kell lennie, mert a Magyar Sajto nem késik a hiteles bokkal.- Nevét nem irja alá.- Nem szabad talán le ereszkednie ezen szinvonalba hol nyilt sisakkal állanak szemveóóbe küzdeni férfiak a’ forradalmi had járat történetéért?- Azon rövid nyilatkozatba oly persuasióval állit, hogy annak a’ ki igy állit a csatába részt kellet venni. Én nem gyanitom, talán más valaki rá ösmerhet a hangrol.- Azon nyilatkozo nagy esélyt látszék fektetni a csata tér helyére, s azt mondom: minden orosz agyu, lovasság, gyalogság a Segesvári határon állott a csata vége feléig.-A Magyar had sereg pedig a Fejér egyházi határon.- Már most Segesvár, vagy Fejér egyház?- Ezt itéljék el illetékes egyének.- Hogy az oroszok délután foglyot nem ejtettek is, az ellen bizonyitson Bartha János Ur és barátja.- / Bizony, bizony, difficille est … nem bántani a’ …. / Lengyel József / I. ex.: Szerkesztő Ur! / Ez végső értesitésem e tárgyba, ha ugy mint irva van adhatja kérem közölni.- Ha egész terjedelmébe közölni bizonyos okokbol nem lehetne czimem alatt kérem postán vissza utaltatni. Magán levelét miről mondani valóiba emlékezett nem kaptam, azon fáradság már az én mostani gondolatom szerint felesleges.- De arra kérnem kell, hogy mind az mit bizalma, levelem tartalmaz férfiak közt maradt szo legyen.- Ezt kérnem nagy és fontos okom van.- Tisztelettel maradván / alázatos szolgája / Lengyel József

A „Petőfi halála” elnevezéssel ellátott kézirat a neves Vasberényi-gyűjteményből származik (No. 496). Borítékkal, Vasberényi Géza rájegyzésével. 

Papír, 2 fol. 3. beírt oldal. Hajtás nyoma. Tisztán olvasható, jó állapotú kézirat.