„A fentebbi tizenegy forint, Czirjék Mihály a testőr és író, Barabás által megújított és a könyvtári olvasó szobába rendelt arczképért, Akadémiai határozat szerint utalványoztatik.” Saldirt 20/11/874.

Arany János a számlát Ildényi Károly (1833–1878) magyar királyi udvari aranyozó számára állította ki, aki az arckép keretét hozta helyre. Jelenlegi tudásunk alapján Barabás Miklós két sérült portré kijavítását is elvállalta: Czirjék Mihály és Kazinczy Ferenc arcképét (utóbbit Joseph Kreutzinger festette 1808-ban). Czirjék portréját a kutatás Szathmáry Király Pál művének tartja. A festményt 1873-ban Czirjék Imre adományozta a Magyar Tudományos Akadémia-nak. A megrongálódott kép restaurálásával az Akadémia főtitkára, Arany János kérte fel Barabást – feltehetően nem véletlenül, hiszen mindketten háromszéki származásúak voltak. Bár Czirjék nem tartozott a Bécsben élő, sokat publikáló testőr írók közé, a magyar irodalomtörténet a 18. század második felének jelentős alkotójaként tartja számon. (Háromszék. Független napilap. Sepsiszentgyörgy, 2026. március 5.,)

Arany János élete ezer szállal fonódott össze a Magyar Tudományos Akadémiával. Nemcsak tagja és díjazottja volt az intézménynek, hanem 1865-től titoknokként, majd 1877-ig főtitkárként is szolgálta azt. Ebben a tisztségben igen szerteágazó és felelősségteljes munka hárult rá: ő felelt a hivatal vezetéséért, a könyvtár irányításáért, a bizottsági feladatok ellátásáért, valamint az évkönyvek, az Almanach és az Akadémiai Értesítő szerkesztéséért és kiadásáért. Bár a precíz és odaadó munka az alkotói energiáit megterhelte, anyagi biztonsága érdekében nem mondhatott le hivataláról.

Kézirat, 1 fol., 1 beírt oldal, Arany János autográf írásával és aláírásával, Ildényi Károly német nyelvű pecsétjével. Az aranyműves magyar-német nyelvű szórólapján. Nagyon jó állapotban.