Jókai emlékezete - Vasárnapi Ujság 51. évf. 20. sz. (1904. május 15.)

Jókai temetésének napján, az írófejedelem emlékezetének szentelt Vasárnapi Ujság kezdő sorai: "ELTEMETTÜK JÓKAIT. Sok ezerén végig kisértük a főváros gyászba borult utczáin, ki, az utolsó nyugvó helyre. Az elvesztése fölötti sajgó fájdalom helyébe lassanként a változhatatlanban való megnyugovás érzése lép; s most már átengedhetjük magunkat ama gondolat mérlegelésének : mekkora sebet szakított a nemzet testében, lelkében Jókai sírjának megnyitása. A nagy ember nemcsak műveivel tesz hatást kortársaira, hanem személyes jelenlétével, egyénisége közvetlen hatásával is. Mennyire megszoktuk Jókai jelenlétének ezt a varázsát!"

A fenti sorokra rímelnek a 2025-ös jókai-emlékév MTA megemlékezése alkalmából tartott nyitóelőadás mondatai: "Jókai Mór a magyar szépirodalom elmúlt két évszázadának egyik legnagyobb hatású és legkiválóbb alkotója, akinek munkáival – túlzás nélkül – a magyar nemzet szinte minden tagján kívül a magyar kultúra iránt érdeklődő valamennyi személy találkozhatott. Regényein nemzedékek sora nőtt fel, történetei könyvekben, filmművészeti alkotásokban napjainkban is élnek. Jókai Mór az első magyar írófejedelem, ugyanakkor személye több is annál, hiszen közéleti pályája különböző állomásai – így különösen országgyűlési képviselői tiszte, főrendiházi tagsága, valamint számtalan egyéb közéleti pozíciója, így a Magyar Tudományos Akadémia levelező, rendes, tiszteletbeli és igazgató-tanácsi tagságai – kora egyik kimagasló alakjának képét rajzolják fel." (Fazakas Zoltán József egyetemi docens: Emlékezés Jókai Mórra)

Papír, felvágatlan. pp. 334-348. Remek állapotban.

Hozzá:

A Vasárnapi Ujság Regénytára. 19-20. szám.1904., pp. 73-76. Remek állapotban.